Reggina's page

2. témakör

közlésfolyamat funkciói és tényezői

Fogalma:  információk cseréje vagy közlése valamilyen jelrendszer segítségével.

Típusai: a.) - egyirányú kommunikáció: nincs lehetőség szerepcserére

- kétirányú kommunikáció: van lehetőség szerepcserére

               b.) - közvetlen kommunikáció: a résztvevők azonos térben és időben

                    - közvetett kommunikáció: a résztvevők nem azonos térben és/vagy időben

               c.) - nyelvi jelekkel (beszéd, írás)

                    - nem nyelvi jelekkel (testbeszéd, a nyelv zenei eszközei)

I. A kommunikáció tényezői

• Feladó (beszélő, kódoló) : az üzenet megfogalmazója és továbbítója
• Címzett (hallgató, dekódoló): az üzenet befogadója és értelmezője
• Kód (nyelv): mindkét fél számára ismert nyelv (jelrendszer)
• Üzenet: az az információ, amit F közölni akar C-vel.
• Csatorna: az a közeg , amelynek a segítségével az üzenet eljut F-től C-ig (levegő, telefonvonal, számítógépes hálózat, újság, könyv, rádió stb.)
• Zaj: bármi, ami megzavarhatja, nehezítheti a kommunikációt ( külső vagy belső tényezők, nyelvi tényezők)
• Beszédhelyzet : az a konkrét szituáció, amelyben az üzenet elhangzik. Összetevői: kik, hol, mikor, miről, milyen céllal kommunikálnak.
• Valóság: F és C csak akkor érti meg egymást, ha rendelkeznek közös előismerettel azzal a valóságrészlettel kapcsolatban, amiről kommunikálnak.

II. A kommunikáció célja (kommunikációs szerepek vagy funkciók):

 Kommunikációs funkció: egy adott üzenet megfogalmazásának célja.

1.   Tájékoztató (referenciális) funkció: információ tárgyilagos közlése vagy kérése, általában kijelentő, esetleg kérdő mondat.

2.   Kifejező (emotív) funkció: a feladó érzelmeinek kifejezése, általában felkiáltó, óhajtó mondat. Pl.: Álmos vagyok!. Gyakori az indulatszó: Hű, de álmos vagyok!

3.   Felhívó (konatív) funkció: az üzenet célja a címzett befolyásolása (kérés, kívánság, felszólítás). Általában felszólító mondat.

4.   Kapcsolatteremtő-kapcsolattartó-kapcsolatzáró funkció (fatikus funkció): Kapcsolatteremtés pl.: üdvözlési formák, bizonyos gesztusok, mimika      Kapcsolattartás pl.: visszakérdezések, szemkontaktus tartása, bizonyos gesztusok, többes szám első személy
Kapcsolatzárás pl.: elköszönés, kézfogás

5.   Értelmező (metanyelvi) funkció: a nyelvről való beszéd. Pl.: Ez a mondat 6 szóból áll. Mit jelent az, hogy empiriokriticizmus?  Vagy akár ennek az óravázlatnak a szövege.

6.   Cselekvő (performatív) funkció: a szavak kimondása egyúttal egy cselekvés végrehajtása is. Ezennel házastársakká nyilvánítalak benneteket. /  Megígérem, hogy nem fogok késni többé . /  Megengedem, hogy megfogd a kezem.

7.   Esztétikai ( poétikai, művészi) funkció: a nyelv használata a művészetben. Lényege a  stíluseszközök alkalmazása.NB! A különböző kommunikációs szerepek keveredhetnek egy adott közlésben, nem lehet őket mereven elkülöníteni. Pl.: Géza, keresd  meg  már végre azt az átkozott dugóhúzót! → kapcsolatteremtő, felhívó és kifejező funkciójú mondat.

NB! A kommunikációs funkció a konkrét beszédhelyzet függvénye is lehet:

Pl. a Hideg van. mondat egy olyan beszédhelyzetben, ahol a beszélge­tésben résztvevők télen egy utcán mennek, azt jelenti, hogy 'alacsony a hőmérséklet'; egy másik beszéd­helyzetben, ahol a beszélgetésben résztvevők egy nyitott ablakú szo­bában vannak télen, azt jelenti, hogy 'alacsony a hőmérséklet, ezért csukd be az ablakot'; egy harmadik beszédhelyzetben, ahol a beszélge­tésben résztvevők egy csukott abla­kú szobában vannak nyáron, azt je­lentheti, hogy 'alacsony a hőmér­séklet, ezért nyisd ki az ablakot'.

a BESZÉD ÉS AZ ÍRÁS

Új kommunikációs formák

·     Webhelyek, honlapok, weboldalak

·     Levelezőlisták, vitafórumok

·     Csevegőfórumok

·     E-mail (ímél)

Az írott és a beszélt nyelv

Fercsik Erszébet – Raátz Judit: Kommunikáció és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006.

 87–90. és 127–128. oldal

A szóbeli és az írásbeli kommunikáció mellett a XX. század utolsó évtizedeitől nagy iramban terjed egy új forma, az internetes kommunikáció. Működésében és nyelvhasználatában az írásos és a beszélt nyelvi környezet hatásait egyaránt megfigyelhetjük, ezért gyakran nevezik írott-beszélt nyelvnek. A következő táblázat a kommunikációs folyamat legfontosabb összetevőinek és körülményeinek szempontjából hasonlítja össze a kommunikáció típusait.

Azonosságok és különbségek a kommunikáció három típusában